Mit tehetünk a szorongós és a depressziós hangulat ellen?
Hangulatunk, lelki állapotunk nagyon érzékenyen reagál a körülvevő világra. Szomorú események – egy fájó szakítás, a munkanélküliség, egy közeli hozzátartozó halála – természetesen bánattal, fájdalommal tölt el bennünket, de a napi rutin és a saját gondolkodási mintáink is hatnak a hangulatunkra.
A rossz szokások aláássák egészségünket, egy múló rosszkedv formájában, de szorongáshoz, depresszióhoz is vezethetnek. Szerencse, hogy a lelki csapdákat el lehet kerülni. Ismerjük meg a leggyakoribb hibákat, és azt is, mit tehetünk ellenük.
Kevés mozgás
A fizikai egészség mellett a testmozgás a hangulatot is javítja. A rendszeres edzés jó hatással van az agy vegyi folyamataira, és nagyban hozzájárul a lelki egészséghez.
Nem kell rögtön nagyszabású edzéstervvel kezdeni, már napi 15-20 perces séta is megteszi a magáét.
A rendetlenség is zavaró
Ha otthonunkban nem teszünk időnként rendet, és hagyjuk, hogy felhalmozódjon mindenféle limlom, az súlyos pszichés rendellenességhez vezethet. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a rendetlenség rokon a depresszióval, a szorongással, még a hízással is.
Ha valamit egy éve nem használtunk vagy viseltünk, ajándékozzuk el vagy dobjuk ki. Ahelyett, hogy pénzünket tárgyakra költenénk, inkább lepjük meg magunkat egy utazással vagy egy hangulatos vacsorával, többet teszünk így lelki egészségünkért.
Kevés alvás
Mindenki tudja, hogy ha kialvatlan, mennyire ingerült és nyomott. Hosszú távon, ha az alvászavar krónikussá válik, annak depresszió, szorongás lehet a vége.
Alakítsunk ki egészséges szokásokat, időben feküdjünk le, ne fogyasszunk kávét vagy alkoholt elalvás előtt, és a TV-t, a telefont, a számítógépet és társait is száműzzük a hálószobából.
Túlzott alkoholfogyasztás
Az alkohol elnyomja az idegrendszert, lelassít, így a hangulatra is káros. Az esti ivás eleinte elálmosít, de gyakran ez okozza az éjszakai felébredést is.
Mérsékeljük az alkoholfogyasztást, nők számára napi egy, férfiaknak legfeljebb napi két ital a javasolt. Még különleges alkalmakkor is ügyeljünk arra, hogy ne essünk túlzásba, és mindig igyunk elegendő vizet is.
Ha rágódunk a problémákon
Ha megszállottan ismételgetjük ugyanazokat a gondolatokat, a szervezetünk stresszes, „harcolj vagy menekülj” állapotba kerül. A pulzusszám és a légzés felgyorsul, és a szervezet stresszhormonokat bocsájt ki, melyek idővel ártanak mind a testi, mind a lelki egészségnek.
Próbáljuk meg elkerülni a rágódást, a folyvást megismételt gondolatokat. Segíthet a mélylégzés is.
Elfojtott düh
A harag természetes reakció az élet kihívásaira, de ha elnyomjuk, az káros következményekkel járhat. Több vizsgálat is kimutatta, hogy az elfojtott és dédelgetett harag depressziót okozhat.
Fontos, hogy negatív érzéseinket kifejezzük, természetesen csak a megfelelő módon. Ha nyugodtan, de határozottan tudjuk kommunikálni haragunkat, utána biztosan jobban fogjuk érezni magunkat. Ha ez nem lehetséges, felejtsük el. A megbocsájtás jót tesz a léleknek.
Agyonhajszolt mindennapok
A felborult egyensúly, nemcsak stresszt, hanem súlyosabb lelki problémákat is okozhat. Egy brit vizsgálat szerint a napi 11 órás vagy annál hosszabb munkaidő (7-8 helyett) depressziót válthat ki.
Mérlegeljük alaposan a prioritásainkat és értékeinket, és nézzük meg, hogy napirendünk tükrözi-e ezeket. Tervezzük meg a pihenés és a szórakozás idejét is.
Gubbasztás a szobában
Ha nem megyünk ki a szabadba, két fontos dologtól fosztjuk meg magunkat, a napfény hatására termelődő D-vitamintól, ami véd a depresszió ellen, és magától a természettől, ami tudat alatt van az emberre jó hatással.
Menjünk ki a szabadba! Ha irodában dolgozunk, sétáljunk, az ebédet is lehetőleg kint fogyasszuk el. Már napi 15 perc napfény is sokat segíthet.
Elszigeteltség
A depresszió és a szorongás gyakori velejárója a barátoktól és a családtól való visszahúzódás, a társadalmi elszigetelődés, különösen, ha magányérzettel jár együtt. Bizonyított tény, hogy az erős társas kapcsolatok védenek a depresszió ellen.
Még ha nincs is sok kedvünk hozzá, keressük a társaságot, a vártnál sokkal jobb lesz az eredmény.
Törekvés a tökélyre
Ha egy elérhetetlen magas színvonalra törekszünk mindenben, legyen az egy vacsora vagy egy prezentáció a munkahelyen, hamar csalódás vagy csökkent önbecsülés lehet a vége. A maximalizmus depressziót, szorongást, evési rendellenességeket eredményezhet.
Pesszimizmus
Önbeteljesítő jóslatként működik az, hogy milyen reményekkel nézünk a jövőbe. A pesszimisták, akik szerint a pohár mindig félig üres, sokkal inkább ki vannak téve a depresszió, a szorongás, az alvászavarok és más gondoknak, mint azok, akik a dolgok jó oldalát látják.
Gyakoroljuk a pozitív gondolkodást, a hála érzése különösen sokat segít. Már maga a mosolygás is optimistábbá, boldogabbá tesz.
Ezen alapvető közérzet javító tippek mellett, érdemes lehet a meglévő probléma mértékének megfelelő szintű szakember hathatós segítségét igénye venni.
A rossz közérzet, a bánat, szomorúság, a tartós depressziós hangulat mögött érzelmi blokkok állhatnak, melyek a kineziológiai módszerek segítségével kiválóan oldhatók.
A szorongás, pánik és depresszió már komolyabb és rendszerint tartósabb állapotokat jelent. Ezek mögött tanácsos feltárni a fogantatástól jelenig tartó érzelmi stresszeket, s kifejezetten azt a generációs stresszt, mely oly gyakran okozza a leszármazott szorongásos, depresszív állapotát. A szorongás /depresszió mögött gyakran találunk generációkból öröklött, ott megoldást nem nyert, a családban azóta hordozott és feloldatlan problémákat, elhallgatásokat, családi titkokat, tabukat. Gyakran találkoztam háborús helyzetek, generációs előd által megélt – akkor indokolt és reális – rettegéssel, halálfélelemmel, mely érzelmi állapotként és a vele való tehetetlenséggel együtt hagyományozódott át a leszármazottra, kinél irracionális félelmek, szorongásos tüneteket, éjszakai rémálmokat okozhat mindez.
A kineziológiai okfeltáró munkában az izomtesztelés segítségével fogódzókat, s gyakran megoldásokat találhatunk az alábbi szorongás, pánik, depresszió hátterében álló, a jó közérzet visszanyeréséhez fontos kérdésekre:
- Miért és hogyan alakult ki a rossz közérzet, a szorongás, a pánik, a depresszió?
- Milyen negatív érzelmek állnak a háttérben, és ezek milyen érzelmi stresszt jelentenek számodra az életviteled során?
- Milyen kapcsolati játszmák, kapcsolati drámák állnak a háttérben és akadályozzák/nehezítik a jó közérzet, könnyed, önmagadban és másokban megbízni tudó hozzáállást?
- Milyen generációs – átörökített – háttér okok játszhatnak szerepet abban a rossz közérzet, szorongás, pánik, depresszió kialakulásának hátterében?
- Milyen életszemléleti, életviteli változásokat érdemes meglépni a jó közérzet visszaszerzése érdekében?
Az okfeltárás megértést és rálátást hoz, majd pedig megkezdődik a stressz-oldó munka, praxisom szerint 4 idősíkon:
- jelenben
- fogantatástól a közelmúltig
- generációs múltban
- dimenziómintában/kollektív tudattalan mintáiban
A stressz-oldó munkát érzelmi és mentális megerősítő technikák egészítik ki, melyek két konzultáció közötti időben is segítenek fenntartani, megerősíteni az oldás eredményeit.
Mivel a rossz közérzet, szorongásos állapotok, depressziós hangulat háttere komplex feltáró munkát és oldó munkát igényel a tanácsadó folyamatban több alkalomra érdemes számítani. Tesztelt esetben családállítás módszere is bevonandó – melyet egyéni állítás alkalmával és csoportosan is kérhetsz.
A kineziológia kezelések/ kineziológia tanácsadások egyéni találkozási alkalmai és a közös munka, olyan önismereti, önmegértési folyamatot hoz magával, melyet személyiségfejlődésünk, és összességében jobb közérzetünk, életminőségünk javulása igazol vissza.
>>>Ha szeretnél bejelentkezni írj az npozsgai kukac kineziologiakezeles.hu címemre, vagy töltsd ki itt az oldal bal sávjában található űrlapot!
Figyelem!
A rossz közérzet tartóssá válása, elmélyülése esetén is, de különösen szorongás, pánik, depresszió esetei pszichiáter, pszichoterapeuta kezelését kívánja meg, melynek kiegészítője lehet a kineziológiai kezelés/tanácsadás, hogy a fizikai-lelki állapot pszichés-életviteli-generációs háttér oki tartományára láthassunk rá és életszemléletben, életvitelben változtatni tudjunk. Szak-terapeuta fennálló kezelése, különösen gyógyszeres kezelése mellett, csak vele egyeztetve kezdhető meg a tanácsadási folyamat.
Honnan tudhatod, hogy komolyabb a baj és nem csak időleges rossz közérzetről van szó, hanem már depresszióról?
A depresszió testi megnyilvánulásai a többek közt az alábbiak:
1. Fejfájás: Igen gyakori a depressziósoknál. Akinek már volt migrénje, ha deprimált, a fájdalom is erősebbnek tűnik.
2. Derékfájás: Depresszió esetén szintén fokozódhat.
3. Izom- és ízületi fájdalmak: A depressziós állapot minden krónikus fájdalmat felerősíthet.
4. Mellkasi fájdalom: Ennek a tünetnek a jelentkezése esetén azonnal forduljunk orvoshoz, mert súlyos szívbetegség jele lehet, azonban depresszió esetén minden mellkasi fájdalom erősödik.
5. Emésztési zavarok: Deprimált állapotban émelygést, hányingert is érezhetünk, és hasmenés, de székrekedés is felléphet.
6. Kimerültség, fáradtságérzet: A depressziós ember mindegy, mennyit alszik, mindig kialvatlannak érzi magát, sokszor reggel felkelni is lehetetlen feladatnak tűnik.
7. Alvászavarok: Sok depressziós nem tud rendesen aludni, vagy korán ébred, vagy későn alszik el. Vannak, akik jóval többet alszanak a normálisnál.
8. Étvágy és testsúly változások: Van olyan depressziós, aki elveszíti az étvágyát, mások pedig bizonyos ételeket, jobbára a szénhidrátokat fokozottan kívánják, így híznak is.
9. Szédülés, kábaság: Mivel ezek a tünetek több betegség okán is felléphetnek, sok depressziós nem kap segítséget, mert nem is tudja, hogy fizikai tüneteit a depresszió okozza. Az is előfordul, hogy az orvos is elnézi a tüneteket.
A fizikai tünetek „nem a fejben dőlnek el”, a depresszió valódi fizikai változásokat okoz a szervezetben, lelassulhat például az anyagcsere, és változik a fájdalomküszöb.
Bizonyos esetekben a depresszió kezelése megoldja a fizikai problémákat, de jó, ha a depressziós beteg beszámol a testi tünetekről is orvosának. Nem szabad azt hinni, hogy majd maguktól megoldódnak, lehet, hogy ezeket külön kell kezelni. Álmatlanságra például lehet, hogy az orvos szorongás csökkentőt ír fel, mert az ellazít, és a beteg rendesen kialussza magát.
Mivel a fájdalom és a depresszió gyakran együtt jár, van, hogy a fájdalomcsillapítás a depresszión is segít, az antidepresszánsok pedig a fájdalmat is enyhítik. A kognitív viselkedésterápia megtanítja a beteget kezelni a fájdalmát.
Mindezek mellett lehet érdemes megkezdeni a lelki oki háttár feltárását, a jelen élet és a generációs stresszek oldó munkáját, a pozitív életszemlélet kialakítását.
A cikket szerkesztette, írta:
Pozsgai Nikoletta, kineziológus, TEK oktató
A cikk bevezetőjének forrása:
Health.com cikke alapján informed.hu valamint a depresszió tünetei kapcsán a WebMD.
Szólj hozzá!