A leggyakrabban használt úgymond divatszavakról van szó: bio, öko, natúr és reform, de vajon mi is a különbség és egyáltalán miért jó nekünk, ha ilyen táplálékokat eszünk vagy ilyen termékeket használunk.

A különböző adalékanyagok és vegyszerek megjelenése az élelmiszeripar forradalmát jelentette még az elmúlt században. Azonban azóta a hozzáadott anyagokról kiderült, hogy többségük szintetikus, komoly mellékhatásokkal jár és árt az egészségünknek rövid és hosszútávon egyaránt.

Sajnos ezen vegyszerek az élelmiszeripar javát szolgálják minden tekintetben és prioritáson kívül helyezik az egészség fenntartását. Bár a kötelező törvényi előírásokat többnyire betartják, de igazából még a maximált értékeken előforduló adalékokra sem lenne szükségünk.

Abban a szakértők egyetértenek, hogy az alkalmazott vegyszerek, ha nem is okozzák közvetlenül a szervezet megbetegedését, azonban a test egyensúlyi állapotát megzavarják, tartós stresszt és elsavasodást eredményeznek. Ez a két folyamat pedig hozzájárul a betegség kialakulásához és krónikussá válásához.

Mik is azok a bio- és az öko- termékek?

A köztudatban gyakorta összekeverik a bioélelmiszereket fogyasztókat a vegetáriánusokkal /vegánokkal, pedig bár egy vegán étrenden élő általában bio-táplálékokat fogyaszt és öko-termékeket használ, ezek fogyasztásához és felhasználásához nem kell húsmentes életmódot folytatnunk.

Ugyanígy gyakran társítanak negatív jelzőket a bioételeket fogyasztók kapcsán… mintha ők „bogarasak”, kényeskedők, válogatósok (ami végül is igaz, mert tényleg tudatosan válogatnak:), sznobok, divatvegások lennének…

Ezek mind tévhitek! Igaz, hogy egyenlőre még kisebbségben vannak a tudatosan egészség -és környezetbarát termékeket fogyasztók és ezért a „másság” bélyegét ragasztják rájuk. Azonban ez a másság, jó érelemben vett és pozitív, életigenlő és egészségbarát másság, tehát inkább követendő példa.

Nézzünk a közhiedelem mögé…

A valódi biotermékek ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaznak. A kórokozókkal szemben olyan természetes eredetű az ökológiagazdálkodásban is engedélyezett szerekkel kezeltek, melyek nem szívódnak fel a növényekben, vagy például vízzel könnyen lemoshatók. Illatosításra és színezésre kizárólag növényi kivonatokat használnak fel. A hiteles bio és ökotermékek mindig drágábbak, mert egységre jutó idő alatt kevesebbet lehet előállítani belőlük, nagyobb odafigyelést igényelnek, gyakran több közvetlen emberi munkát mint a gyártósoron készült társaik. Általában véve viszont elmondható, hogy jobb minőséget képviselnek és tisztábbak.

Az ökotermék az a termék (pl. tisztítószer), amelyet az előállítás során az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állították elő. Tehát utólagos vizsgálatokkal nem lehet semmit öko/biotermékké nyilvánítani. Csomagolóanyaguk újrahasznosítható anyagból készül. Középpontban a környezettudatosság -és védelem, illetve a gazdaságos kiszerelés áll.

A reformélelmiszereket, natúrélelmiszereket gyakran azonosítják a biotermékekkel, pedig ezek az elnevezések egészen mást takarnak. Hogy mit tekintünk reformélelmiszernek az részben annak a kérdése, hogy mit tartanak éppen abban az időben egészségesnek és az előző kordivathoz képest reformnak. Azonban legszélesebb körben a reformélelmiszerekhez sorolják a biogazdálkodásból származó, de nem feltétlenül feldogozatlan (nyers) állapotú táplálékokat.

A natúrtermékek kevésbé feldolgozott, adalékanyagtól többnyire mentes élelmiszerek, fogyasztásuk azonban nem minden esetben és nem minden emésztési rendszerű embernek jelent egyértelmű előnyt. A kifejezetten sok nyers és friss állapotú táplálék fogyasztására át kell állnia a szervezetnek, ezért a feldolgozott-készételekhez szokott tápcsatorna és kiválasztási rendszert megterhelheti. Ezért fokozatos átállás javasolt!

Az élő-ételek fogalmát azokra a táplálékokra használják, amelyek frissen és nyersen (konyhai feldolgozás pl. melegítés, főzés, sütés, mikrózás, fagyasztás stb. nélkül) kerülnek elfogyasztásra. Így élő ételeknek nevezhetjük a nyers zöldségeket, gyümölcsöket, csírákat és az ezekből készült sajtolt leveket, illetve például a beáztatással készült gabonakásákat-pépeket.

Mindezen táplálékokat összefoglaló néven „egészségbarát” táplálékokként fogjuk használni a honlap cikkeiben.

Miért jó nekünk, ha „egészségbarát” táplálékokat fogyasztunk?

1. A szervezet hozzájut az alapvető és létfontosságú ásványi anyagokhoz, vitaminokhoz
2. A vitaminok és ásványi anyagok tisztán és módosítatlanul kerülnek a szervezetünkbe, tehát a szervezet kevesebb energiát mozgósít a táplálék megemésztésére, a hasznos anyagok felszívására és a maradékanyagok kiválasztására.
3. Az anyagcsere-folyamatok után nem (vagy mindenképpen alacsonyabb mértékben) marad vissza salakanyag vagy káros anyag a szervezetben.
4. Ritkábban van szükség tehermentesítő és /vagy méregtelenítő eljárásokra – amelyek az emberi szervezetet szolgálják mégis megviselik azt.
5. Testileg-lelkileg energikusabbnak fogjuk érezni magunkat (az átállási szakasz után!)
6. Várandósság, gyermekszülés után és szoptatás alatt kevésbé merül ki a szervezet ásványi anyag -és vitaminkészlete
7. Mindenképpen kevesebb táplálékkiegészítő vagy vitaminkészítmény bevitelére van szükségünk

Elég meggyőző érvek…és akkor még ehhez jönnek hozzá a legfrissebb epigenetikai kutatások, melyek eredménye szerint életmódunk és különösen táplálkozásuk jelentős kihatással van utódaink egészségére, testsúlyára és életkilátásaira!!!

***

Írta: Pozsgai Nikoletta, www.okoeletmod.hu oldal számára