A depressziók és a szorongásos betegségek genetikai vonatkozásai

A depressziók és a szorongásos betegségek genetikai vonatkozásai

Pánikbetegség

A családvizsgálatok adatai szerint pánikbetegek első fokú vérrokonaiban a betegség előfordulásának rizikója 4-8-szoros az egészséges kontrollok első fokú vérrokonaival összehasonlítva. Pánik betegek családjában a megbetegedés gyakorisága 2-21%, összehasonlítva az egészséges kontrollokban észlelt 2-4% gyakorisággal. Több családot közöltek, amelyekben a betegség több generációban is megjelent és domináns öröklésmenet volt igazolható, ez azonban nem tekinthető általánosnak.
A kisszámú ikervizsgálat adatai szerint a konkordancia egypetéjű ikrekben szignifikánsan nagyobb volt (4/13) mint kétpetéjű ikrekben (0/16). Ugyanakkor pánikrohamok nélküli szorongásos zavarban a két csoport konkordanciája között nem volt különbség.
Adoptációs vizsgálatokról nem állnak adatok rendelkezésre.
A genetikai linkage vizsgálatok DNA polymorphismusok felhasználásával, amelyek több chromosomára is kiterjedtek (4,5,10,11), eddig nem hoztak pozitív eredményeket.

Mindebből az tűnik ki, hogy a pánikbetegség valamilyen más módon öröklődik. Magyarázatot szolgálhat erre a Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológia©® megközelítése, ami azt mondja ki, hogy bizonyos viselkedésminták öröklődnek, amelyek a számukra „ideális” külső körülmények megléte esetén aktiválják a betegséget. Így elmondható, hogy nem a betegség öröklődik, hanem azok minták, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott probléma megjelenjen a beteg életében. A TEK kezelések pedik képesek ezeket a mintákat azonosítani és a kapcsolódó stresszt oldani.

Agoraphobia

Több vizsgálat megerősítette örökletes komponens szerepét agoraphobiában. Az agoraphobia és a pánikbetegség genetikai összetartozására vonatkozóan kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre. Két újabb vizsgálat arra utal, hogy pánikbetegség agoraphobiával a pánikbetegség súlyosabb formáját jelenti.

Specifikus phobia (tárgyfóbia)

A családvizsgálati adatok kezdeti fázisban vannak, ezek szerint specifikus phobiás egyének családjában az elsőfokú vérrokonok között háromszor nagyobb a rizikója a hasonló megbetegedésnek, mint az egészséges kontroll csoportban. Ezek az adatok alátámasztják lehetséges örökletes faktorok szerepét, azonban nem alkalmasak a genetikai és környezeti hatások elkülönített vizsgálatára, inkább további vizsgálatok kiindulópontját képezhetik.

Szociális phobia

Fyer és mtsai 1993-as családvizsgálati adatai szerint szociális fóbiások családjában az elsőfokú vérrokonok között szignifikánsan nagyobb a szociális phobia elôfordulása, mint az egészséges kontroll egyének családjában. A relatív megbetegedési rizikó háromszor nagyobb volt mint normál kontrollok esetében. Egyúttal magasabb volt a major depresszió rizikója is, azonban hiányoznak az iker- és adoptációs vizsgálatok, amelyek a genetikai és környezeti hatások elválasztását segítenék.

Kényszeres zavar

A rendelkezésre álló családvizsgálati adatok szerint a betegség kialakulásában genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak. Kényszeres betegek családjában az első fokú vérrokonok között 35%-ban fordult elő hasonló megbetegedés.
Az ikervizsgálatok adatai egybehangzóan arra utalnak, hogy az egypetéjű ikrekben következetesen magasabb volt a konkordancia (együttes előfordulás) mint a kétpetéjűekben. Klinikailag gyakori átfedés van a kényszeres, a motoros tic és a Tourette betegség között. Valószínű, hogy ezek a betegségek genetikailag átfedésben vannak. Egyes vizsgálati adatok szerint a kényszeres betegek 20%-ában motoros tic is észlelhető.

Generalizált szorongásos zavar

A családvizsgálatok szerint generalizált szorongásos zavarban szenvedő egyének családjában 20%-ban fordul elő hasonló megbetegedés.

A néhány hozzáférhető ikervizsgálati adat szerint egypetéjű ikrekben a konkordancia négyszeres, mint kétpetéjűekben. Ha azonban kizárjuk azokat a szorongó betegeket, akiknek pánikrohamuk is volt, ez a különbség eltűnik, 17% egypetéjű és 20% kétpetéjű ikrekben. Linkage vizsgálatokról nincsenek adatok. Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a generalizált szorongásos zavar genetikai bázisa kevésbé jelentős mint pánik- betegségben és feltehetően attól különböző.

A kutatásra vonatkozó adatok Dr. Trixler Mátyás A depressziók és a szorongásos betegségek genetikai vonatkozásai c. cikkéből származnak (SOTE Orvostovábbképző adatbázis). Megjegyzések, kiemelések tőlünk.

***

A cikk forrása: www.epigenetika.hu

About Pozsgai Nikoletta

Hivatásom az emberek segítése minden lehetséges módon és eszközzel. Mindehhez tanári, természetgyógyászati végzettségeim (életmód tanácsadás-és terápia, kineziológia), tréneri és tanácsadói tapasztalatom adja az alapot, derűs és optimista személyiségem a megtartó erőt, az empátia és szeretet a kommunikációs csatornát:)