Anorexia Nervosa? Mi ez?

Anorexia nervosa

A kórkép lényege a torzult testvázlat-érzés, kóros félelem az elhízástól, a legkisebb normálisnak ítélhető testsúly megtartásának elutasítása, és nőknél a menstruációs ciklusok hiánya. . Az ebben a kórban szenvedők 95%-a nő. Rendszerint serdülőkorban, esetenként korábban, és ritkán felnőttkorban indul a betegség.

Az anorexia nervosa elsősorban a közép- és felső társadalmi-gazdasági osztályokba tartozókat érinti. A nyugati társadalmakban számuk növekedni látszik.

Az anorexia nervosa lehet enyhe és átmeneti, vagy súlyos és hosszan tartó. A közlések szerint az esetek 10-20%-ában halálos kimenetelű. Mivel azonban sok enyhe lefolyású eset marad diagnosztizálatlan, a tényleges előfordulási és halálozási arány bizonytalan.

A kóreredet nem ismert, de a szociális tényezők feltehetően jelentős szerepet játszanak. A nyugati társadalmakban a vékony testalkat a kívánatos, a kövérséget visszataszítónak, egészségtelennek és elítélendőnek tartják. Ezzel a nézettel a gyermekek már serdülőkor előtt találkoznak, a mai tizenéves lányoknak pedig kétharmada diétázik, vagy más módon igyekszik csökkenteni testsúlyát. Ma még csak kis százalékuknál alakul ki az anorexia nervosa.

Tünetek

Számos nő, akinél később anorexia nervosa alakul ki, pedáns és kényszeres természetű, az önmagával szemben támasztott teljesítmény- és sikerigényei magasak. A fenyegető betegség első jelei az étkezéssel és testsúllyal való fokozott törődés, még az eleve vékony testalkatúak között is, mint amilyen a legtöbb ember, aki anorexia nervosában szenved. A testsúly csökkenésével a testsúllyal való foglalkozás és a szorongás fokozódik. A beteg a nagyfokú soványság ellenére is kövérnek érezheti magát, nem panaszkodik étvágytalanságra és fogyásra, és a kezelést rendszerint visszautasítja. A beteg orvoshoz többnyire csak az aggódó hozzátartozók révén kerül.

Az “anorexia” szó étvágytalanságot jelent, de az anorexia nervosás beteg valójában éhes, és elmélyülten foglalkozik az ételekkel. Tanulmányozza az étrendeket és kalóriákat, készleteket halmoz fel, dugdossa, majd szándékosan elpocsékolja az élelmet; recepteket gyűjt, és mások számára nagy gonddal készít ételeket.

Az anorexia nervosában szenvedők fele habzsolva étkezik, majd önhánytatással vagy hashajtók és vizelethajtó szerek segítségével megszabadul az elfogyasztott tápláléktól. A betegek másik fele csökkenti az elfogyasztandó táplálék mennyiségét. Többségük még kiadós testgyakorlatokat is végez a fogyás érdekében.

A nőknél, olykor még a súlyos testsúlycsökkenés előtt elmaradnak a menstruációs ciklusok. Mindkét nemnél csökkenhet a szexuális érdeklődés. A betegeknél általában alacsony a szívfrekvencia, a vérnyomás, a testhőmérséklet, szöveti vizenyő (ödéma) figyelhető meg, a haj vékony szálú, vagy az arcon és a testen erős szőrzet alakul ki. Az anorexiás betegek a kifejezett soványság ellenére is aktívak maradnak, sőt fizikailag megterhelő programban is részt vesznek. Nincsenek a táplálkozási elégtelenséggel kapcsolatos tünetek, és a fertőzésekkel szemben meglepően ellenállóak. A depresszió gyakori és az e kórképben szenvedők sokszor hazudnak az elfogyasztott mennyiséget illetően, eltitkolják az önhánytatást és sajátos étkezési szokásaikat.

Az anorexia nervosa következményeként több hormon termelése kórosan változik, így jelentősen csökken az ösztrogén- és pajzsmirigyhormonok szintje, míg a kortizolszint emelkedik. Súlyos alultápláltság esetén feltehetően mindegyik nagy szervrendszer érintett. A szív működésének és a folyadék- és elektrolit (nátrium, kálium, klór) háztartás egyensúlyának zavara a legveszélyesebb. A szív izomzata gyengül, csak kisebb vérmennyiség pumpálására lesz képes. A beteget a kiszáradás fenyegeti, ájulás veszélye áll fenn. A vér savas vegyhatásúvá válhat (metabolikus acidózis), kálium szintje pedig csökkenhet. A hányás, a hashajtók és vizelethajtók szedése ronthatja a helyzetet. Hirtelen halál is bekövetkezhet, valószínűleg szívritmuszavar miatt.

Kórisme és kezelés

Az anorexia nervosa diagnózisát általában a nagymértékű fogyás és a jellemző pszichológiai tünetek alapján állítják fel. Típusos esetben testsúlyának legalább 15%-át elvesztő, az elhízástól rettegő, betegségérzet nélküli tizenéves lányról van szó, akinél elmaradt a menstruációs ciklus, egyébként viszont egészségesnek mondható.

A kezelés általában két lépésben történik. Elsőként a normális testsúly visszanyerése a cél, amit pszichoterápia követ, gyakran gyógyszeres kezeléssel kiegészítve.

Ha a súlyvesztés rövid idő alatt történik vagy nagymértékű – például a normális testsúly több mint 25%-as – a testsúly visszanyerése nagy jelentőséggel bír; az ilyen nagyságrendű súlyvesztés életveszélyes lehet. A kezelés kezdetben rendszerint kórházban, tapasztalattal rendelkező szakemberek felügyelete alatt történik, akik megfelelő határozottsággal és gyengéden étkezésre biztatják a beteget. Ritkán intravénás vagy az orron át a gyomorba vezetett szondán keresztüli táplálásra is szükség lehet.

Ha a beteg tápláltsági állapota elfogathatóvá válik, hosszú távú kezelés kezdődik étkezési rendellenességek gyógyításában jártas szakember irányításával. A kezeléshez egyéni, csoportos és családi pszichoterápia tartozhat, melyet gyógyszeres kezelés egészíthet ki. Depresszió esetén megfelelő gyógyszeres antidepresszív kezelést is alkalmazni kell. A kezelés nyugodt, törődő, kiegyensúlyozott környezetet kell hogy biztosítson, a megfelelő mennyiségű táplálék felvételt elősegítő biztatással.

***

Forrás: www.informed.hu – MSD Orvosi kézikönyv a családban –   Merck  Melania Kiadó, 1999.

About Pozsgai Nikoletta

Hivatásom az emberek segítése minden lehetséges módon és eszközzel. Mindehhez tanári, természetgyógyászati végzettségeim (életmód tanácsadás-és terápia, kineziológia), tréneri és tanácsadói tapasztalatom adja az alapot, derűs és optimista személyiségem a megtartó erőt, az empátia és szeretet a kommunikációs csatornát:)